Avatarfoglalás|| Blake Lively
Karakter teljes neve|| Yvonne Isabella Deveraux
Karaktered becenevei|| Yvonne
Születési hely, idő|| 1979. november 13, Párizs
Kor|| 16 éves
Vér|| aranyvérű
Család||
Szülők:
William Deveraux - 45 - arany - minisztériumi varázsló
Agnetha Deveraux - 43 - arany / véla / - gyógyító
Testvérek:
Odette Deveraux - 11 - tanuló
Háziállatok: Van egy macskám, Poppy.
Előtötrénet 1979. november 13-án születtem. Egy esős, szürke napon, amikor már röpködtek a mínuszok. De ez engem egyáltalán nem érintet, a meleg termek sokaságában egy újszülött sem a kinti hideg időjáráson gondolkodik. Én sem...
Első gyermeke voltam szüleimnek; édesanyám félig véla volt, ezáltal én megnyertem ennek a különleges tulajdonságnak a negyedrészét. Apámat első pillantásra megbabonázta a megismerkedésük idején.
Nos, igazság szerint két nevelési módszerrel találtam szemben magam, amint fel tudtam fogni mit is jelent ez. Egyik oldalon édesapám, aki megpróbálta belém csempészni az egészséges jókedvet, a szabad gondolkodásmódot; édesanyám viszont a tekintély, az illendőséget próbálta belém plántálni. Ebben az időben még nem éleződtek ki túlzottan az eltérő nézetek, inkább...bonyolult megalkuvások sora volt, mellyel ők igyekeztek minden szükségesből adni jellemembe egy keveset. Azonban még ez sem sikerült egyenlő arányban...
Mikor 5 éves lettem már kitanultam, miképp járhatok kedvükben. Ez idő tájt született a húgom, Odette, aki csak még nehezebbé tette anyánk életét. Én viszont kitartóan követtem észrevételemet, hogy egy panasz szó se lehessen rám.
Apa mindig inkább azt szerette, ha kötetlenül nevetek, gondtalanul játszom. Ezért neki a kalandvágyó, kissé szelesebb oldalamat mutattam, melyet Molly nagyi a "Etaque-vonal érdeme"-nek titulált. Anya előtt már teljesen más volt a helyzet...
Vele szemben mindig nyugodt, illedelmes gyerek voltam, aki szó nélkül csinálta, amit kért. Így sikerült mindenkinek jól járnia. A dolog akkor kicsit érdekesebb volt, mikor együtt volt az egész család, de megtaláltam a módját.
Húgommal sokat játszottam, nagyon szerettem őt születésétől fogva. Azt hiszem, ő volt az egyetlen bizalmasom akkoriban.
Nagyon szerettem apa testvéreit is, általuk rövid úton hatalmas lett a család. Rengeteg unokatestvérem lett, sok fiú- sok lány. Évekig nagyon szorosan kötődtem hozzájuk is, ám ahogy apa egyre több munkát kapott és egyre kevesebbet volt itthon, anya egyre nagyobb befolyással volt fejlődésemre. Egyre kevesebbet voltunk Apa szüleinél, ők ugyanis nem szerették anyut, és ő sem őket,. Ezért mire 10 éves lettem megszakadt unokatestvéreim és köztem minden kapcsolat. Ez azonban akkor már nem igazán számított. Egyrészt, mert akkoriban már egy öcsém is volt, akivel időm nagy részét töltöttem, másrészt pedig levelet kaptunk egy bizonyos Olympe Maxime-tól. Vörös pecsétes, díszes pergamen levél volt, a Beauxbatons ismertetőjeleivel. Mindenki tudta mit jelent ez, s hirtelen én kerültem a középpontba.
Ez pedig még inkább kihozta belőlem a gőgös, lenéző "Deveraux-lányt". Ám csak addig, míg apa nem ölelt meg, sűrű, szeretet teljes gratulációk között. Ez ugyanis ismét kihozta belőlem a "Etaque-vonalat". Hirtelen lettem ismét szeleburdi, kalandra éhes gyerek. Ez pedig rendesen felbőszítette anyámat....
Aznap este hallottam őket először vitatkozni. Mármint a szüleimet. Sosem felejtem el milyen borzasztó érzés volt. Ugyanis én voltam a vita oka...
Ezt még akkor sem felejtettem el, mikor először léptem az iskolába szállító hintó "fedélzetére". Rögtön elbűvölt a bent uralkodó furcsa légkör, s arra gondoltam: valaha anya is ezen a hintón utazott. Integettem a peronon álldogáló szüleimnek, s testvéreimnek, majd eltűntem a fiatal diákok közt.
Igen, tudtam, anya is ennek a háznak volt a tagja, de álmaimban se hittem volna, hogy a nyomdokaiba léphetek. Anyám nevelése mellett biztosan nem. Azonban úgy tűnt, azok a rejtett mélységek nem is olyan rejtettek többé.
Imádtam az iskolát, sosem panaszkodtam a sok dolgozat, a vizsgák miatt. Legalábbis amíg kamaszodni nem kezdtem hivatalosan is. Ekkor ugyanis inkább a fiúk, a beszélgetések kezdtek érdekelni, s csak 1 röpke órát fordítottam a leckékre. Ennek ellenére nagyon jó eredményekkel zártam minden évfolyamot.
Volt pár fiú...nem is, inkább olyan két tucat, akik rajongtak értem. Ezt gondolatban mindig megköszöntem anyám vélaságának, melyből nekem is jutott. Azonban az én szívem nem volt kiadó.
Jelenleg hatodéves vagyok a Beauxbatonsban és nagy boldogsággal tölt el a Trimágus Tusa, a felhajtás és, hogy végre új embereket ismerhetek meg. Ha bár a Roxfort a közelébe sem ér a mi iskolánknak ...
Jellem Yvonne jellemében törvényszerű kettősség van, születése óta.
Mivel mind az apja, mind az anyja más-más elveket vallott.
Lénye egyik része még ma is a gőgös, lenéző francia, aki mindenkibe beleköt, akit nem tart a figyelmére érdemesnek, másik része pedig a vidám, kedves és szerethető angol boszorkány.
külsőségekmagasság || 168 cm
tömeg || 53 kg
rassz || európai
szemszín || égkék
hajszín || ezüstszőke
különleges ismertetőjel || A szépségem, mi más?
kinézet || 168 cm magas vagyok és 53 kg. Arcom ovális, állam kissé hegyes. Bőröm hófehér, orrom pisze, ajkaim közepesen teltek. Szemöldököm szépen ívelt. hajam ezüstszőke, a lapockámig ér. Szépségemet anyámtól örököltem, negyedrészt véle vagyok.
Öltözködésem divatos, finom és visszafogott. Sosem hordok kihívó darabokat. Azonban minden ruhámat képes vagyok tönkre tenni...
egészségi állapot || Allergiás vagyok a mandulára és a bagolytollra, de ezen kívül semmi egyéb probléma nincs az egészségemmel.
mindig || varázslat, franciahon, szépség, gazdagság, összejövetelek
soha || igénytelenség, hanyagság, elhízás
dementorok || -
mumus || Igénytelen, ronda ruhákban parádézni.
titkok || hú, sokezer ...
rossz szokás || alkalom adtán rágom a számat ...
a tudásvarázslói ismeretek || Nem is tudom ... kedvencem az átváltoztatástan és a sötét varázslatok kivédése.
mugli képzettségek || Ének, tánc ...
pálca típusa || 10,5 hüvelyk, rugalmas, véla-haj a magja, eperfa
különlegesség || -
